A versenygumik által nyújtott tapadás mennyisége befolyásolja, hogy az autó mennyire hatékonyan tudja leadni a teljesítményt gyorsításkor és mennyire hatékonyan tud megállni fékezéskor. A kanyarzási hatékonyság lényegében azt jelenti, hogy az autó milyen gyorsan tud áthaladni a kanyarokon anélkül, hogy túl sok sebességet veszítene. Olyan pályákon, ahol a sebességek rendkívül magasak, a gumik, amelyek körülbelül 15 százalékkal nagyobb oldalirányú tapadást biztosítanak, valójában fél másodperccel csökkentik a körök idejét, mivel segítenek csökkenteni az understeer problémáit. Egy tavaly közzétett kutatás a járműdinamikáról azt mutatta, hogy ha a gumik oldalirányú erőkkel szemben merevebbek, akkor ez a kanyarokban a sebességet körülbelül 4-től akár 7 kilométer/óráig is növelheti a pálya szűkebb szakaszain. Ezért fordítanak annyi figyelmet az F1-es csapatok a valós idejű gumi teljesítmény adatok figyelésére, és állítják be újra a nyomtávtartó beállításokat az egész verseny során. A győzelem és vereség közötti különbséget gyakran ezek a kis javulások a gumi viselkedésében határozzák meg.
A gumiabroncsok deformálódása és lapulása közben felmerülő, gördülési ellenállásnak nevezett energiaveszteség jelentősen befolyásolja a fogyasztást és az autók egyenes vonalú sebességét. Új anyagoknak köszönhetően ez a veszteség 18 és 22 százalékkal csökkent a régebbi gumiösszetételekhez képest. A tartóssági versenyek csapatainak számára ez azt jelenti, hogy a versenyzők néhány körrel tovább maradhatnak pályán, mielőtt új abroncsra lenne szükségük. Amikor mérnökök ezen problémákon dolgoznak, gyakran dinamométerekhez fordulnak, hogy megtalálják az optimális megoldást. Általában, ha a gördülési ellenállást körülbelül 7 százalékkal sikerül csökkenteni, akkor a legtöbb pályaidő körönként, szektoronként körülbelül fél százalékkal javul, miközben az abroncsok túl gyors kopását is elkerülik verseny közben.
A gyártók versenygumik fejlesztését ultra magas teljesítményű utcai modelleken végzett teszteléssel értékelik, amelyeket 50 000 km-nél is többet tesztelnek különféle terepviszonyok között. Ezek a gumik -10°C és 45°C közötti hőmérsékleteknek, valamint útburkolati hibáknak vannak kitéve, és így kritikus adatokat szolgáltatnak a futófelületi elemek merevségéről és a gumiösszetevők öregedéséről. A legjobb teljesítményt nyújtó kialakítások gyakran hatással vannak a pályára optimalizált hornyok és szilikátartalmú gumi keverékek kialakítására.
Fontos mérce a következő:
A négy KPI-t teljesítő gumik versenytársaiknál általában 1,2–1,8 másodperccel gyorsabbak egy kör alatt homologációs próbákon
A gumikeverékek és a futófelület mintázata közötti kölcsönhatás határozza meg versenygumi teljesítményét , kiegyensúlyozva a tapadást, tartósságot és alkalmazkodó képességet.
A puha keverékek kiváló tapadást biztosítanak, de gyorsabban kopnak – ideális rövid, agresszív szakaszokra. A közepes keverékek a tapadás és élettartam közötti kompromisszumot jelentenek, míg a keményebb változatok az élettartamot prioritásukként kezelik tartós versenyekhez. A 2023-as Gumi Technológiai Jelentés szerint a puha keverékek 1,2%-kal javítják a körök idejét, de 40%-kal gyorsabban kopnak a kemény keverékekhez képest.
A gumi tapadása erősen hőmérséklettől függ: a puha keverékek 90–110 °C-on, míg a kemény keverékek 120–140 °C-on érik el optimális teljesítményüket. Az ideális tartománytól való eltérés a gumi szemcsésödéséhez vagy gyors kopáshoz vezethet, ami körönként értékes másodperceket jelenthet.
A sima gumiabroncsok maximalizálják a száraz pályán való érintkezési felületet, javítva a kanyarzási stabilitást és a tapadást. A hornyolt mintázatú gumiabroncsok viszont hatékonyan vezetik el a vizet nedves időjárás esetén, csökkentve a vízen csúszás kockázatát akár 30 liter víz másodpercenkénti eltávolításával 300 km/h sebesség mellett.
Az optimális teljesítmény akkor érhető el, ha ragadós keverékek olyan futófelület-mintázattal kerülnek kombinálásra, amely fenntartja az úttesttel való állandó érintkezést. Az aszimmetrikus futófelületek például a kanyarzásra alkalmas oldalirányú merevséget kombinálják nedves tapadást biztosító barázdákkal – ez a megközelítés már bebizonyosodott a legmagasabb szintű motorsportokban.
A megfelelő gumiabroncs-nyomás beállítása nagyban befolyásolja a járművek teljesítményét. Ha a gumik túl laposak, akkor nagyobb ellenállást keltenek az úttesten, amely a ScienceDirect 2025-ös kutatása szerint akár 10%-kal is növelheti a gördülési ellenállást. Ugyanakkor túl nagy nyomás csökkenti a tapadást, mivel kevesebb gumi érintkezik az úttesttel. Ezért sok mai tartós versenyen olyan gumiabroncs-nyomás figyelmeztető rendszerekkel szerelik fel az autókat, amelyek automatikusan korrigálják a nyomást a hőmérsékletváltozásoknak megfelelően. Amikor az aszfalt hőmérséklete mindössze 5 Celsius-fokkal emelkedik, a vezetőknek akár fél font per négyzet hüvelykkel módosítaniuk kell a nyomásbeállításon, hogy a gumik megfelelően tapadjanak az úttesthez.
A forgó tömeg csökkentése javítja a gyorsulást és a fékezési reakciót. Egy 12%-kal könnyebb versenygumi a tehetetlenségi erőket 18%-kal csökkenti (Nature 2025), lehetővé téve gyorsabb kanyarodási átmeneteket. Véges elemes analízis kimutatta, hogy az optimalizált kerékperem tervezés súlymegtakarítást ér el a strukturális integritás rovására menet közben – kritikus 3,5g feletti oldalirányú terhelések alatt.
A kismértékű súlycsökkentések összetett előnyöket eredményeznek. Egy szabványos 18-as versenygumira vonatkozóan minden eltávolított 50 gramm csökkenti a forgási energia veszteségeket, javítva a körhatékonyságot 0,3%-kal Formula 2 szimulációk alapján. Ez alátámasztja az iparág áttérését az előrehaladott kompozitokra és üreges küllőjű keréktervekre.
A kitartó versenyek proaktív nyomásstratégiákat igényelnek. A gumik nyomása akár 15–20%-kal is növekedhet hosszabb szakaszok alatt a súrlódási hő miatt. A vezető csapatok előrejelző nyomásalgoritmusokat alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik a pálya hőmérsékleti gradienseit és az elhasználódási rátákat, így biztosítva az állandó tapadást dupla szakaszos futások során manuális beállítások nélkül.
A versenyautóversenyek sikerének kulcsa a pálya felületének típusa és az aktuális időjárási viszonyok alapján a megfelelő gumiabroncsok kiválasztásában rejlik. Amikor a versenyzők sima aszfalton futnak, vagy éppen durvább tapadású burkolaton, akkor különböző tűrés- és gumiösszetételek szükségesek a megfelelő tapadás eléréséhez. A mélyebb profillal rendelkező abroncsok különösen jól teljesítenek esőben, mivel képesek a vizet eltávolítani a tapadási pontokról, míg a teljesen sima, ún. slick abroncsok nyújtják a maximális tapadást száraz úton. Nézzük például a múlt évi belga nagydíjat. Egyes csapatok félidőben módosították stratégiájukat, és a lágy gumiösszetételű abroncsokat átmeneti (intermediate) gumikkal cserélték le, amelyek Pirelli 2023-as elemzésében dokumentáltan körülbelül 2 másodperccel gyorsabb köröket eredményeztek. Ez a kis előny idézte elő a különbséget a győzelem és a második helyezés között.
A Tarmac érdes felülete növeli a kopást, de javítja a hőelvezetést, míg a sima aszfalton puhaabb keverékek szükségesek az azonos tapadás eléréséhez.
Az esős időjárásra optimalizált abroncsok hidrofil gumit és mély hornyokat használnak, amelyek 30 liter vizet távolítanak el másodpercenként 300 km/h sebességnél, biztosítva az állandó útpálya-kapcsolatot és csökkentve a vízen csúszás kockázatát.
A valós idejű nyomásérzékelőket és élő időjárási adatokat használó csapatok 19%-kal csökkentették a boxkiállások időtartamát (Motorsport Analytics 2023), ezzel bizonyítva, hogy az alkalmazkodó stratégiák hatékonyabbak a dinamikus körülmények között, mint a merev tervek.
A versenygumik technológiájában a legújabb fejlesztések komolyan korszerű technikákra támaszkodnak, amelyek új utakat nyitnak a teljesítmény terén. A csapatok dinamométereken futtatják a gumikat, amelyek szimulálják az extrém versenyfeltételeket, és ellenőrzik, mennyire bírják a terhelést. A számítógépes szimulációk annyira pontosak lettek a futófelület kopásának és a tapadás csökkenésének előrejelzésében, hogy a mérnökök már hosszú idővel a pályára lépés előtt finomhangolhatják a gumi keverékeket. A Formula–1-es csapatok már kifinomult MI-rendszereket alkalmaznak verseny közben, amelyek folyamatosan elemzik az adatokat, amelyeket a gumikba épített szenzorok szolgáltatnak. Ez lehetővé teszi a szervízcsapatok számára, hogy pillanatok alatt döntést hozzanak a gumi cseréjéről, a valós körülmények alapján, nem pedig találgatásra hagyatkozva. Eközben a gumiabronygyártók jelentős lépéseket tesznek a környezetbarát gyártási módszerek felé. Egyes vállalatok különleges, újrahasznosított gumi keverékeket tartalmazó anyagokkal kísérleteznek, amelyek mégis kiváló tapadást nyújtanak, annak ellenére, hogy környezetbarát összetételűek. A korszerű technológiai megoldások és a növekvő környezettudatosság kombinációja egyértelműen meghatározza, hogy merre tart az iparág következő lépésekben.
A tapadás a versenygumik pályafelületre gyakorolt fogását vagy tartását jelenti, amely befolyásolja az autó képességét a gyorsításra és fékezésre.
A gördülőellenállás az energiael veszteséget jelenti, amikor a gumi deformálódik mozgás közben. Az alacsonyabb gördülőellenállás javítja a sebességoptimalizálást az energiael veszteség csökkentésével, így jobb üzemanyag-hatékonyságot és nagyobb egyenes sebességet eredményezve.
A megfelelő gumiabronyomás elengedhetetlen az optimális teljesítményhez. A helytelen nyomás növekedett ellenálláshoz vagy csökkent tapadáshoz vezethet, amely befolyásolja a sebességet és a kezelhetőséget.
A sima futófelület a száraz időjárási viszonyokra maximalizálja a kontaktust, míg a bordázott futófelület hatékonyan kezeli a vizet, javítva a teljesítményt nedves időjárás esetén.
Az AI és szenzorok valós idejű adatokat szolgáltatnak a gumiabroncsok állapotáról, lehetővé téve a csapatok számára, hogy a pálya tényleges állapotára alapozva döntést hozzanak a gumiabroncs-cserékről.
Tel: +86 631 5963800
Tel:+86 631 5995937
E-mail:[email protected]
Mozgó:+86 13082677777
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre
Copyright © Qingdao Coop Tire Technology CO.,LTD. mindentől függetlenül.
Adatvédelmi szabályzat